Esztergályhorváti a Zalai-dombság délkeleti részén,
a Zala folyótól nyugatra,
a Kis-Balaton északi szájánál található.

A település területe a 9. században a Zalavár környékén kialakult
szláv fejedelemség része volt,
így itt is kialakultak ebben az időben kisebb telepek.

A mai település, Esztergályhorváti Nagyhorváti és Esztergály
1966-os egyesítéséből jött létre.
Esztergály első említése 1273-ból való.

Horváti említése is a 13. századból származik.

A törökök 1531-től pusztítottak a területen.
1568-ban Esztergály teljesen elpusztult,
de Nagyhorváti mindvégig lakott maradt.

1750-ben Mária Terézia németekkel telepítette újra Esztergályt,
a zalavári apátság birtokát.
Horváti birtokosa a Rajky család volt, földjei mocsarasok voltak.

A két település komolyabb fejlődése
csak az 1900-as években indulhatott meg,
amikor megindult a Kis-Balaton lecsapolása,
és így értékes mezőgazdasági területekhez juthattak a faluk,
új megélhetési formát biztosítva a korábbi halászatból élő családoknak.

Az 1945-ös földreform során szinte alig osztottak szét földet,
azt is igazságtalanul,
így sokan elköltöztek a falvakból,
és az elvándorlás továbbra is jelentős maradt.
Az 1990-es években nagy ütemben épült ki az infrastruktúra,
és a falu egy üdülőövezet kialakításában látja a fejlődés lehetőségét.